Látnivalók

2018-ban avattuk fel az emlékparkot, amelyet kettős céllal hozott létre az önkormányzatunk.
Elsősorban, hogy méltó emléket állítson német őseink letelepedésének, másrészt, hogy a testvértelepülési kapcsolatokról való megemlékezéseknek megfelelő színtere legyen.

Őseink 1750-ben elhagyták hazájukat, a délnémet Habsburg Birodalomhoz tartozó tartományokat, hogy Rátkára költözzenek egy jobb élet reményében. Ulmban hajóra szálltak, s ezen utaztak Budáig. Emlékművünk alapja is az UlmerSchachtelt, az ulmi „ skatulyát” mintázza. Budáról szekerekkel folytatták útjukat a regéci uradalomba. Magukkal hozták apró tárgyaikat, megszerzett tudásukat, hitüket, nyelvüket, kultúrájukat, szokásaikat, értékrendjüket. Magyarországon, itt Rátkán hazára találtak. Az eltelt évszázadok alatt a rátkai nép szorgalmával, vallásosságával, munkaszeretetével kivívta környezetének megbecsülését. S miközben hagyományai ápolásával őrzi múltját, származását, az új haza hű polgárává vált.

Ebben a parkban állítunk emléket testvértelési kapcsolatainknak. A németországi Unterbalbach, a lengyelországi Krzyzanowice, a szlovákiai Medzev, az erdélyi Krasznabéltek településekkel közösen.

1945. január 23-án 212 rátkai embert hurcoltak el az oroszok – málenkij robotra: 113 nőt, 99 férfit. Közöttük sok olyan embert, aki alig lépet túl a 15. életévén.

1949 októberében térhettek csak haza, közülük 30-an pedig Oroszországban életüket veszették. A Német Kisebbségi Önkormányzat 2005-ben az elhurcoltatás 60. évfordulója tiszteletére emlékművet állíttatott a templomkertben az utókor számára, ahol minden év október 29-én ünnepi megemlékezést tartunk, s ahová természetesen meghívjuk a még élő elhurcoltakat is.

Január 23-án szentmisét mondat a kisebbségi önkormányzat az elhurcoltakért.

Az emlékmű a község szívében lévő parkban helyezkedik el. A Millennium és a községbe telepített németek 250. évfordulójának tiszteletére készült. A domborműnek helyet adó park gyakran színtere helyi ünnepi események lebonyolításának is.

A templom 1805 és 1807 között épült Szent Anna tiszteletére. Neoromán stílusú főoltára és az oltár szobrai, valamint a szószék is fából készült, tiroli mester keze munkáját dicséri. Ólombetétes színes ablakai 1923-ban kerültek beépítésre. A templom a helyi védelem alatt álló épületek közé tartozik.

A tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház az Iskola tér 18. szám alatti lakóépület. Az alaprajzi elrendezését tekintve négy osztatú (elsőszoba – konyha – hátsószoba – kamra) lakóház fala kőből épült, ablakai és ajtókeretei kőből faragott, műves termékek. Díszítményük rokonságot mutat a Hegyalján (Tokaj, Mád, Tállya) szokásos későbarokk, illetve copf-stílusú épületek jellegzetes vonásaival.

Az elsőszoba a „tisztaszoba” funkciót hordozta, melynek utcára néző két szimmetrikusan elhelyezett ablaka közé került a komót, ebben tárolták a ruhaneműket. Teteje stikkelt (hímzett) terítővel takarva ad helyet az ünnepi étkezés céljára szolgáló keménycserép és fajansz findzsáknak, bögréknek, tányéroknak és csészéknek. A komót fölött nagy tükör lóg a falon, körülötte apró szentképek. Két oldalt egy-egy szenteltgyertya található, ezeket nagy vihar alkalmával, bajelhárítás szándékával égették. A bal első sarokban áll a karoslócák által körbefogott asztal, fölötte díszes petróleumlámpával. A szobában 3-4 hímzett falvédőt láthatunk, feliratuk ritkán német, jobbára magyar volt. A szoba hátsó fala mentén egymás végében 2 magasra vetett ágy található. Alul a szalmazsák, rajta lepedővel, majd páronként fektetett, csipkés végű színes-betétes 6 párna következik, végezetül az „A” alakban hajtott, „talpra állított” dunnával. Jobbról a keresztfal mögött áll a tűzhely, a hagyományos cserépkályha, amelyet deszkából ácsolt lóca vesz körül.

A konyha központi terét, a kéményalját a négyzetes alakú fekvő kemence tölti ki. A kemence hátulsó negyedén fektetve sorakoznak a tejesköcsögök, két szélüket köpülővel határolták. A helyiség fölött kőből mívesen rakott, boltozatos szabadkémény áll. A szabad falfelületeken sütő- és főzőeszközök sorakoznak.

A hátsószobában a falu népviseletét bemutató kiállítás található. Eredeti darabok alapján készített rekonstrukciókat láthatunk itt bábukra öltöztetve: menyasszony- és vőlegényruhát, fiatalabb, illetve egy idősebb asszonyviseletet, egy rangos legényviseletet, valamint egy fiúcska és egy kislány öltözékét.

A gazdasági rendeltetésű kamra hátulsó részét egy nagyméretű, terménybefogadó hombár foglalja el. Körülötte a kalászosok betakarításának eszközkészlete, favillák, falapátok, gereblyék sorakoznak. Itt tárolták a kenyérsütés eszközeit is, a sütőteknőt, sütőlapátot, a szakajtókosarakat.