Skip to content Skip to left sidebar Skip to right sidebar Skip to footer

Hírek

270 éve itt

Az idén ünnepeljük elődeink betelepítésének 270. évfordulóját. Jóllehet a jelenlegi helyzet nem kedvez az ünneplésnek, szenteljünk azért mégis néhány sort ennek a jelentős eseménynek. Foglalkozzunk először a történelmi körülményekkel, amelyek szükségessé tették a telepítést.

1750 tavaszán megérkeztek az első telepesek Zemplénbe a Német Nép Szent Római Birodalmából. Gyökeret eresztettek, és szorgalmukkal kultúrtájjá alakították a lepusztult környezetet. 50 illetve 30 család érkezett a fél évszázad folyamán az akkor hatalmasnak tűnő ezer kilométeres távolságból.

Miért indultak el a sváb telepesek ilyen nagy távolságra, egy olyan országba, amelyről eddig még csak nem is hallottak? Nos, a válasz a kor két nagy európai háborújában, mondhatni világháborújában, és azok következményeiben keresendő, ahol a kontinens nagyhatalmai feszültek egymásnak.

Az első az ún. spanyol örökösödési háború, amelynek kiváltó oka, hogy II. Károly spanyol király (a Habsburgok spanyol ágának utolsó tagja), nem lévén utódja, XIV. Lajos francia király unokáját jelölte meg utódjának. Az ausztriai Habsburg-Ház rögvest háborút indított a Napkirály Franciaországa ellen. Ebben természetes szövetségesre leltek az osztrákok az angolokban és a hollandokban, akiknek egyébként is fájt a foguk a spanyolok még meglévő tengerentúli gyarmataira. Ez az 1714-ig tartó háború több fronton is zajlott. Érintette azokat a dél-német területeket – Schwarz-Alb és a Heuberg vidékét -, amelyek ezidőtájt a Habsburg Birodalomhoz tartoztak, s majdan innen indulnak el őseink. De érintette Magyarországot is, ahol ekkor éppen a Rákóczi-szabadságharc zajlott. II. Rákóczi Ferenc érthető okok miatt a franciákkal szövetségben harcolt az osztrákok ellen. Az örökösödési háború végén a Napkirály elismerte vereségét. Ez megpecsételte szabadságharcunkat is. A magyarok egyedül maradtak az ekkor ereje teljében lévő Ausztriával szemben, ti. a franciáknak be kellett szüntetniük Rákóczi támogatását. A Heuberg vidéke viszont lehetőséget kapott a hosszú háború után a romok eltakarítására, az újjáépítésre.

Már-már elfeledték a hosszú háború borzalmait, amikor kezdetét vette az újabb küzdelem, ezúttal az osztrák örökösödési háború, amelyben a délnémet területek ugyancsak jelentős mértékben érintettek voltak. VI. Károly császárnak (III. Károly néven magyar király), nem volt fiú utódja, így az örökös tartományokkal és Magyarországgal el kellett fogadtatnia a Pragmatica Sanctiot, azaz a leányági örökösödést. A magyar urak, miután a császár meglebegtette előttük, hogy nemleges döntés esetén megadóztatja őket, egy emberként kiáltották, hogy „Vitametsanguinem (Életünket és vérünket)!” Vagyis életünket, ha kell adjuk, de pénzünket nem adnánk. Azaz megszavazták a leányági örökösödést. Azonban nem minden koronához tartozó állam gondolkodott ilyen megalkuvó módon. Ebből lett a kalamajka VI. Károly 1740-ben bekövetkezett halála után. Ausztriában, az örökös tartományokban és Magyarországon megkoronázták a leányát, Mária Teréziát, de a bajorok, a szászok, a spanyolok elutasították a leányági örökösödést. A zavaros helyzetet kihasználva a poroszok azonnal támadást indítottak Ausztria ellen. A cél a Birodalom legiparosodottabb tartományának, Szilézának a megszerzése volt. A háború megint csak gyorsan szélesedett. Hamar benne találta magát az említetteken kívül minden jelentős európai nagyhatalom az oroszoktól kezdve a svédeken, hollandokon, angolokon keresztül a franciákig. Nyolc véres, küzdelemmel teli esztendő, míg 1748-ban megszületett a béke. (Azonban Mária Terézia és Nagy Frigyes porosz király tovább vívta küzdelmét kis szünet után Sziléziáért.)

Ez a második nagy háború következményeivel együtt végérvényes elhatározásra juttatta elődeinket, hogy meghozzák a nagy döntést: elhagyni az óhazát, s szerencsét próbálni az ismeretlenben, új hazát teremtve.

Milyen egyéb okok járultak hozzá még, hogy útnak induljanak? A túlnépesedés is szerepet játszott benne, valamelyest csökkent a gyermekhalandóság. Rossz termésű évek sora követte egymást, ami éhínséget váltott ki a térségben. A paraszti majoritás intézménye is a kivándorlás felé mutatott. A jobbágycsaládokban a legfiatalabb fiú örökölt csak. A többiek pusztán jelentéktelen megváltást kaptak. Nekik másfajta megélhetés után kellett nézniük. A telekkel rendelkező jobbágyok között is sok volt a negyed-, nyolcad telkes, s a zsellérek száma is igen nagy volt a vidéken. A háborúk végeztével a zsoldos katonákat elbocsátották, obsitot kaptak. Ők is megélhetést kerestek.

De mi szüksége volt Magyarországnak az idegen ajkú népességre? Ennek megértéséhez kicsit vissza kell mennünk az időben. Magyarország történetében a mohácsi csatától (1526) a XVII. század végégig terjedő időszak az ország történetének egyik legszomorúbb időszaka. Az ország három részre szakadt, nagy része pusztulásnak indult, a gazdaság nem fejlődött, a törökök emberek százezreit hurcolták el rabszíjra fűzve Ázsiába. Ebből a szempontból nagyon sajátos a zempléni térség helyzete. Ti. a három hatalom közé ékelődött, tehát a Török Birodalom, a Habsburgok uralta Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség mondhatni ütköző zónája volt. A határok, a pillanatnyi katonai erőviszonyoktól függően, állandóan változtak, hol Erdélyhez, hol a királyi Magyarországhoz tartozott Zemplén, de a török is gyakran elérte portyáival. Nagy volt a hadak járása, a létbiztonság pedig ennek következtében nagyon minimális volt.

1686, a török kiűzése után sem változott sokat a helyzet. A bujdosó szegénylegények is megsarcolták a védtelen településeket. Mindennek eredményeként egész sor település néptelenedett el. Sokan elpusztultak, a maradék lakosság pedig védettebb helyekre menekült. Számtalan mezőváros volt a környéken, ahol összehasonlíthatatlanul jobbak voltak a lehetőségek. Rátka is elpusztult, nem élte túl a török idők végét. Magyar falu volt, amely már az Árpádok korában lakott, és ismert volt. Átvészelt sok évszázadot, sok ország égést, de a XVII. század viharain nem sikerült úrrá lennie. A település sorsa az volt, mint nagyon sok más magyar településé a másfélszázados török uralom után.

Az országnak ekkor Horvátországgal, Erdéllyel, a Déli Határőrvidékkel együtt volt kb. 3 – 3,5 millió lakója, 1,5 – 2 millióval kevesebb, mint a törökök előtt. A század végén viszont II. József 1787. évi  összeírása (ez az ország történetének első hivatalos népszámlálása) már 8 millió lakóról beszélt.

Hogyan lehetséges, hogy az ország lakossága szűk egy évszázad alatt több mint megduplázódott? Nos a Habsburgok, miután 1686-ban megszerezték egész Magyarországot, gyorsan megvizsgálták annak állapotát. A nyilván való pusztulás mellett rögtön konstatálták a szembeötlő tényt: az ország nagy részén hiányzik a munkaképes lakosság.

A császár megbízta Kollonich Lipót kalocsai érseket (aki egyébiránt az anyjuktól elszakított Rákóczi gyerekek gyámja is volt), hogy dolgozza ki az ország gazdasági kilábalásának tervét. Az érsek hamarosan be is mutatta 1689-ben I. Lipót császárnak az „EinrichtungswerkdesKönigreichsUngarn” névre hallgató tervét, amely az ország teljes átszervezését és elnémetesítését szorgalmazta. Ebből leginkább az utóbbit fogadták el.„Magyarország vagy annak nagy része germanizáltassék, s a forradalmakra és nyugtalanságra hajló magyar vér a némettel szelídíttessék természetes ura és örökös királya hűségére és szeretetére.”-írta Kollonich. megalkották az ország benépesítésének tervét. Támogatták a belső vándormozgalmat, tehát az ország sűrűn lakott vidékeiről (amelyek korábban nem voltak török uralom alatt) csábították a földesurak a jobbágycsaládokat az elnéptelenedett vidékekre. Engedélyezték az ekkor még török uralom alatt álló Szerbiából, Havasalföldről menekülők letelepülését. A harmadik mód pedig, hogy az állam is, s néhány magánföldesúri kezdeményezés is délnémet területekről hozott be nagyszámú katolikus népességet. Ebbe a sorba illeszkedett a Károlyi grófok szatmári, illetve a Trautson hercegek zempléni telepítése, benne a rátkai őseinkkel.

Kik ezek a Trautsonok, hogy kerültek ide? Rátka a sárospatak-regéci uradalomhoz tartozott.Pusztulásának konkrét körülményei ismeretlenek. Annyi bizonyos, hogy 1711 után, a Rákóczi-féle szabadságharc bukása után új birtokosa lett a regéc-sárospataki uradalomnak. Ugyanis a szabadságharc vezetője II. Rákóczi Ferenc emigrációba kényszerült. Ő volt ennek a birtoknak az ura is. Így a terület a Kamaráé lett. A bécsi udvar pedig 1716-ban egyik leghűségesebb hívének Trautson János Lipót Donát birodalmi hercegnek ajándékozta. Az ő fia, Trautson János Vilmos látogatott el 1726-ban, apja halála után erre a távoli birtokra, s meglepve tapasztalta, hogy jóllehet a birtok hatalmas, mégsem hajt semmi hasznot, hiszen a dolgos munkáskezek nagyrészt hiányoznak róla. Egy sor néptelen település, köztük Rátka, fogadta. Lassan érlelődni kezdett benne a változtatás, a betelepítés gondolata.

A Trautsonok neve nem sokat mondott a vidéken.  Nos, a telepítést később elrendelő János herceg így mutatkozott be az 1750. május 26-án Bécsben keltezett contractusban, amely telepeseket volt hivatott csábítani Zemplénbe (kicsit magyarítva a szöveg bevezetője): Mi Trautson János Vilmos, a Római Szent Birodalom hercege, Falkenstein grófja, Schrohen és Schrostenstein bárója, Regécz és Sárospatak, Mortinis, Karlowiz, Ischchtiz, Hammerstatt, Kollicht … és még 5 birtok ura, az aranygyapjas rend lovagja, a római császár (értsd: német-római császár) és király őfelségének valóságos titkos tanácsosa és a császárné (Mária Terézia) őfelségének főudvarmestere. Tehát a család ekkor a birodalom legbefolyásosabb családjai közé tartozott.

1750-ben indította útnak a herceg tiszttartóját, báró Dujardin Károlyt, hogy toborozzon magyarországi uradalmába német alattvalókat.

folyt.köv.

Endrész György

Tisztelt külföldről haza érkező lakosok!

A koronavírus cseppfertőzéssel és nagyon gyorsan terjed, ezért a tömeges járvány megelőzéséhez az a legfontosabb, hogy ne fertőzzük meg egymást.

Kérjük a külföldről hazaérkező rátkai lakosokat, hogy a családjuk és a településen élők érdekében, bármilyen országból érkeznek haza, haladéktalanul jelezzék az igazgatas@ratka.hu e-mail címen. Kérjük tudassák, hogy hol és mennyi ideig tartózkodtak, mennyi időre és mikor tértek haza, a lakcímet vagy azt a címet, ahol tartózkodni fognak az itthonlétük alatt, valamint azon személyek nevét és életkorát, akikkel közösen egy lakásban tartózkodnak.

A külföldről hazatérő lakosok a megfertőződés nagyobb kockázatának voltak kitéve kint tartózkodásuk és hazautazásuk alatt, ezért szükséges az óvintézkedés bevezetése.

Kérek minden hazaérkező személyt és a vele érintkező családtagokat, hogy 14 napra vonuljanak önkéntes karanténba!

Bízom benne, hogy felnőtt emberként felelősségteljesen gondolkodnak és betartva a megelőzésre, a vírus terjedésének lassítására vonatkozó előírásokat nem veszélyeztetik környezetük biztonságát.

Hatósági házi karantén

Azok a magyar állampolgárok, akik a járvány gócpontját jelentő Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból érkeznek az ország területére, akkor is, ha tünetmentesek hatósági házi karanténba kerülnek.  Magyarországra való belépés során, egészségügyi vizsgálaton esnek át, amely eltűrésére kötelesek.

  • Akiknél az egészségügyi vizsgálat COVID-19 fertőzés gyanúját állapítja meg, a kijelölt karanténban kerülnek elhelyezésre.
  • Akiknél az egészségügyi vizsgálat során a fertőzés gyanúja nem merül fel, ők is kötelesek 14 napra lakóhelyükön vagy tartózkodási helyükön hatósági házi karanténnak alávetni magukat.
  • a kijelölt járványügyi hatóság e személyeket nyilvántartásba veszi.

A hatósági házi karanténra vonatkozó szabályok betartását a rendőrség ellenőrzi. A hatósági házi karanténban tartózkodók ellátásáról való gondoskodás a települési önkormányzat polgármesterének feladata.

 

Házi karanténra vonatkozó szabályok:

  • Otthonában vendéget nem fogadhat.
  • Köteles saját használati tárgyait, háztartási eszközöket (tányér, pohár, evőeszköz stb.), textíliát (ruhanemű, törülköző, ágynemű, konyharuha stb.) használni, azokat otthonában tisztítani és tárolni.
  • Légúti tünetek (pl. láz, köhögés, légszomj) megjelenése esetén köteles azonnal a háziorvost vagy ügyeletes orvost telefonon értesíteni és a tőle kapott utasításoknak megfelelően eljárni.
  • A hatósági házi karanténra kijelölt személynek a háztartási szemetet dupla zsákba helyezve kell a szemétkukába tenni.
  • Postát, áruszállítót fogadhat, az ajtóban átveheti a küldeményt, mert ezek az esetek nem számítanak szoros kontaktusnak.
  • Ugyanígy átveheti az ajtóban egy hozzátartozójától az ételt is, amit hoztak neki.

A hatósági karantén megsértéséről a Büntető Törvénykönyv 361-es paragrafusa rendelkezik, eszerint „aki a járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi, vétség miatt elzárással büntetendő.

Arra kérünk minden felelősen gondolkodó rátkai lakost, hogy akinek környezetében, ismeretségi körében olyan személy van, aki külföldről hazaérkezett és nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, azt jelezzék az Önkormányzat felé.

Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!

 

Tirk Sándorné

polgármester

A KORONAVÍRUS JÁRVÁNY TERJEDÉSÉNEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN BEVEZETETT INTÉZKEDÉSEK RÁTKÁN

Tisztelt Lakosok!

Rátka Község Önkormányzata a mai napon (2020. március 15.) rendkívüli Képviselőtestületi ülést tartott, ahol a koronavírus járvány terjedésének megelőzése, a lakosság egészségének védelme érdekében rendkívüli intézkedések bevezetéséről döntött. A testületi ülésen részt vettek a településen működő intézmények vezetői és a háziorvos, akikkel egyeztetést folytattunk le, melynek eredményeként 2020. március 17. napjától az alábbi intézkedések bevezetésére kerül sor.
(Minden intézmény részletes tájékoztatót biztosít a követendő szabályokról, eljárásrendről.)

Közösségi Ház, közösségi élet:
A Közösségi Házban szervezett rendezvények megtartására – jóga, zumba, gyógytorna, stb. – nem kerül sor.

Német Nemzetiségi Általános Iskola:

Az iskola a kormányzati intézkedésnek megfelelően digitális munkarendben folytatja az oktatást. Kérjük, kísérjék figyelemmel az iskola szülők és diákok számára küldendő tájékoztatásait.

Rátkai Gyermekkert Óvoda Mini Bölcsőde és Konyha:

Az óvoda és a mini bölcsőde működése 2020. március 17. napjától szünetel. Amennyiben a gyermek otthoni felügyelete nem megoldható, indokolt esetben biztosítjuk a gyermekfelügyeletet kiscsoportos formában.

Étkeztetés – konyha működése:

A konyha továbbra is biztosítja mindenki számára az étkeztetést, csakis saját ételhordóban történő elvitel formájában. Az ételek intézményben történő elfogyasztása szünetel.

Idősek szociális ellátása (szociális étkeztetés, házi szociális gondozás, idősek klubja):

Az idős emberek veszélyeztetettsége a legnagyobb a vírussal szemben. Ezért kérjük a hozzátartozókat, hogy közösen még fokozottabban figyeljünk az időseinkre. Az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsük a fertőzés lehetőségét.

 

A szociális étkezés változatlan formában kiszállítással történik. Azon ellátottak számára, akik eddig önmaguk gondoskodtak az étel elszállításáról, 2020. március 17.-től az önkormányzat szállítja házhoz az ebédet.

Idősek Klubja működése 2020. március 17.-től szünetel. Az időseink saját otthonukban történő ellátását a gondozónők teljes körűen biztosítják. Az intézmény dolgozói igény szerint lakásukon naponta meglátogatják őket és segítenek a bevásárlásban a szükséges gyógyszerek beszerzésében, ügyintézésben.  Az idősek klubja ellátottjai részére az önkormányzat kiszállítással biztosítja a napi háromszori étkezést.

Házi szociális gondozás: Az intézmény továbbra is végzi az ellátottak napi gondozását.

Orvosi rendelő:

Az orvosi rendelő továbbra is fogadja a beteget a megszokott rend szerint. A váróban a zsúfoltság elkerülése érdekében kérjük, hogy telefonos bejelentkezést követően jelenjenek meg az orvosi rendelőben. Az állandó gyógyszerek felíratása szintén telefonon keresztül megoldható.

Rátkai Közös Önkormányzati Hivatal:
Kérjük, hogy a személyes ügyintézést csak a legszükségesebb esetben vegyék igénybe, lehetőleg ügyeiket telefonon, elektronikus úton és az elektronikus ügyintézés igénybevételével intézzék.

Hivatal elérhetősége: Telefon: 47/374-001, e-mail: igazgatas@ratka.hu, ado@ratka.hu, jegyzo@ratka.hu, polgarmester@ratka.hu.

Elektronikus ügyintézés: E-önkormányzat portál

Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy tekintettel a kialakult járvány helyzetre a képviselő-testület a mai napon a 2020. május 16.-ra tervezett Töltött Káposzta Fesztivál elhalasztásáról döntött. A rendezvény későbbi időpontban, a Német Nemzetiségi Fesztivállal összevonva, 2020. szeptember 5-én kerül megrendezésre.

Jelen intézkedések visszavonásig érvényesek.

Az intézkedések gyakorlatban történő megvalósításáról az intézményvezetők nyújtanak információt.

Mindig hiteles forrásból tájékozódjunk, nem pedig ahogy mi rátkaiak mondjuk: „hand ci kszájt; (németesen: hand sie ksait)” azt mondják”.

 

A továbbiakban az aktuális döntésekről az önkormányzat a www.ratka.hu oldalán, vagy a facebook oldalán tájékozódhat.

Kedves Rátkai Lakosok!  Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!

Rátka, 2020. március 15.

Tirk Sándorné
polgármester

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS!

Az Emberi Erőforrások Minisztere

a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló”

  1. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján

pályázatot hirdet

a Szerencsi Tankerületi Központ

fenntartásában működő köznevelési intézmény:

Rátkai Német Nemzetiségi, Kéttannyelvű Általános Iskola

intézményvezetői (magasabb vezető) beosztásának ellátására.

A hivatalos pályázati kiírás megtalálható

a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal „Közigállás” állásportálján:

 https://kozigallas.gov.hu,

valamint

az Oktatási és Kulturális Közlönyben.

A pályázat benyújtásának határideje: 2018. március 29.